Március elején Kázmér napja a tavasz közeledtét jelzi. Ha ezen a napon jó idő van, az a tavasz korai érkezését vetíti előre.
Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani.
A népi hiedelmek szerint Szent Kázmér napján érdemes megkezdeni a tavaszi munkálatokat, mivel a szent segíti a termékenységet és a bőséget. Így az időjárás nagyban befolyásolja a földeken való munkálatok megkezdését.
A népi kalendáriumokban számos más naphoz is kötődnek időjárási megfigyelések, amelyek a következő hetek, hónapok időjárását próbálják megjósolni. Ezek a megfigyelések gyakran évszázadok során gyűjtött tapasztalatokon alapulnak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek népi megfigyelések, és nem tudományos előrejelzések. Az időjárás változékony, és pontos előrejelzéséhez modern meteorológiai eszközök szükségesek.

➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖➖

Sok népi hiedelem és szokás fűződik nevéhez és ünnepnapjához. Úgy tartották, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. 
A néphagyomány szerint Mátyás a szűrének ujjából ereszti ki a pacsirtákat, s ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekelhessenek.  
A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép Mátyás csukájának nevezi, mely egész évre bő halfogást ígér.

A Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt, és az Úr tanítványai közé tartozott. Júdás árulása és halála után tizenegyen maradtak az apostolok. Jézus mennybemenetelét követően, pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást a tanítványok szűkebb köréből.
Mátyás apostol vértanúságot szenvedett Krisztusért: a hagyomány szerint nyakazóbárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták később bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok, valamint a halászok védőszentjüknek.